G
GÁZ
Láthatatlan légnemű anyag. Lehetnek erős illatúak, vagy lehetnek szagtalanok (például a levegő), de vannak olyanok is amelyek mérgezőek vagy robbannak, ha egy szikrával érintkeznek (például a földgáz). A gázok alapvetően a folyadékok felmelegedésekor keletkeznek. A víz pl melegítéskor vízgőzzé változik, ami sokkal nagyobb térfogatot igényel, mint a víz. A terjeszkedés a mozgási energia egyik fajtája, amelyet kihasználhatunk a turbinában vagy a robbanómotorokban.
GENERÁTOR
A generátor egy energia-átalakító. A pedál tekerését a generátor (dinamó) árammá alakítja. Az energiaátalakításnak ez a formája egyszerű elven alapul.
Ha egy vezetőt mágneses térben mozgatunk, akkor gyenge áram keletkezik. Erősebb áramot a következőképpen lehet nyerni: erősebb mágneses mező (például elektromágnes), sok vezető, gyorsabb forgás (például turbina).
GEOTERMIKUS ERŐMŰ
A Föld egyes vulkanikus területein a mélyből természetes vízgőz tör a felszínre. Ezt a gőzt gőzerőműben turbinával összekapcsolt generátor meghajtására lehet felhasználni.
GŐZ
A gőz egy láthatatlan gáz. Néha lehet látni egy kis „gőzt” a forró vízzel telt edény felett, ez már nem gáz, hanem ismét folyadék, amely apró cseppekből áll, mint a köd. Főzéskor sokkal gyorsabban párolog el a víz. Ilyenkor a gőz nyomja az edényfedőt, és emeli. Az emberiség a forró vízből származó gőznyomást gépekben is felhasználja, például a gőzgép vagy a gőzturbina esetében
GŐZERŐMŰ
Ez egy olyan hőerőmű, amelyben a nagy sebességű gőz a turbinát és a hozzá csatlakoztatott generátort hajtja meg. Azért, hogy a gazdaságosságot megnöveljék, vagyis a már kellően tisztított és lágyított vizet újra fel lehessen használni, a turbinából kilépő forró gőzt újra vízzé alakítják hűtéssel. Az így nyert vizet a gőzkazánhoz visszavezetik, ott újra gőzzé hevítik, és nagy nyomáson a turbinához vezetik. A gőz előállítási módja szerint megkülönböztetnek széngáz-, geotermikus-, tengerhő-, atom- és naperőműveket.
GŐZGÉP
Már kétszáz évvel ezelőtt felhasználták hajók, mozdonyok és gépek hajtására. Ezeknél a nagyon nagy nyomású gőz egy dugattyút mozgat. Az automatikus vezérlés a gőzt váltakozva a dugattyú két oldalára vezeti. A dugattyú a mozgást áttétellel azokra a lendkerekekre viszi át, amelyek a hajót stb. meghajtják (például a hajó lapátkereke, vagy a hajócsavar).